Draher
Nos, mondjuk úgy, hogy voltak az életemnek egyszerű időszakai is. Persze, amikor még a tojáshéj a fenekemen volt, márha szabad így fogalmaznom, néhány barátommal a jó- és rossz harcosok csatája volt a kedvenc játéktémánk. Olyankor a szokásos lefolyású történeteket játszottuk: az elején a jó áll nyerésre, majd a rossz egy hirtelen csellel megfordítja az állást, de a végén akkor is a jó nyer. Azóta valahogy egyszerűbb lett a helyzet, és kerülöm a konfliktusokat is. Élem a magam kis életét. Persze, bármikor szívesen segítek a szimpatikus embereknek. Sőt, ha az illető nem is túl szimpatikus, de udvariasan kér valamit, akkor nagy valószínűséggel abban is segítek.
De azért akadnak olyan részei is az eddigi életemnek, amik igencsak bonyolultak. Ide tartozik a két költözés is, amin túl vagyok. Tudja, gyerekként itt éltem, 10 éves koromig. Aztán apám más városban kapott egy nagyon jó munkát, és elköltöztünk. De szerencsére ugyanakkor költöztek a szomszédaink is. Aztán most költöztem nemrég, ide, Ötbányára. De most megint az egyszerű élet következik.
